A helyi roma nemzetiségi önkormányzat vezetője a szervezet közösségi házába hirdette meg az aláírásgyűjtést. De egy apró betűs részt kihasználva, ha minden igaz, meg lehet kerülni az erről szóló jogszabályt, így könnyen lehet, hogy mégsem történt jogsértés. A morális vetület már más kérdés.
„Sziasztok, üdvözöllek benneteket! Tudatni szeretném a jászapáti lakosokkal, hogy a mai naptól, 15-órától 18-óráig a Cserhajban (Kossuth Lajos út 5.) aláírásgyűjtést szervezünk! Várjuk azokat a lakosokat, akik a Fidesszel és Pócs János országgyűlési képviselővel szimpatizálnak!”
A jászapáti roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, Szénási László február 16-i posztja szerdára hirdette meg az aláírásgyűjtést Facebook-oldalán.
Tiltott hely
Csakhogy a Választási eljárásról szóló törvény 123. §-a szerint „Nem gyűjthető ajánlás (…) d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében”.
Az aláírásgyűjtés helyszínének törvény által megfogalmazott tilalmai az ajánlás befolyásmentességét hivatottak védeni. Ki kívánják zárni azokat a helyszíneket és helyzeteket, amelyekben az ajánló személy az ajánlást gyűjtőnek kiszolgáltatott lehet. A törvényben meghatározott korlátozások tehát a választás tisztaságához, befolyásmentes gyakorlásához fűződő alapvető érdekek érvényre jutását szolgálják.
A Cserhaj Ház nevű közösségi ház nem az RNÖ hivatalos címe. A települési önkormányzat tulajdona, de egy szerződés nyomán évek óta a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat használja, amelyet a ház neve is mutat és ahogy a helyi tévé műsorából is kiderül. Így az ott ajánlásukat adó polgárok számára ez hivatalos helyszínként jelenhet meg.
Megkerestük Szénási László RNÖ-elnököt, aki elmondta: körülbelül 25-30 aláírást gyűjtöttek a Cserhajban, amelyeket még nem adtak le a Választási Bizottsághoz.
Jászapáti hivatalos Esélyegyenlőségi Tervének 2020-as módosításában szerepel, hogy az önkormányzat az RNÖ részére „ingyenes használatba adta (…) a Cserhaj Házat a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelten. A fogadóórák megtartására ebben az épületben kerül sor (…) A nemzetiségi önkormányzat egyéb rendezvényei megtartásához az önkormányzattól vagy annak intézményeitől és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságtól a helyszín biztosítását igényelheti.”
Szénási László szerint a cserhajbeli gyűjtésre szóbeli engedélyük volt az önkormányzattól. Az önkormányzat aljegyzőjét (a jegyző tartósan távol van) nem értük el, hogy megkérdezzük, volt-e tudomásuk arról, amikor megadták a szóbeli engedélyt, hogy a Választási eljárásról szóló törvény szerint kisebbségi önkormányzat hivatali helyiségében nem gyűjthető választási jelöltséghez ajánlás.
Ahogy a „nagy” önkormányzat épületében sem.
Egyébként a választásokon, népszavazásokon az önkormányzatok jegyzői egyben a helyi választási iroda vezetői is.
Az RNÖ elnöke hangsúlyozta: nem bent, hanem a Cserhaj udvarán gyűjtötték az aláírásokat. Hozzátette azt is, hogy a Cserhaj nem az RNÖ székhelye.
Jogértelmezés kérdése, hogy a helyszínt, ahol hivatalos fogadóórákat tart egy önkormányzat, tarthatja-e hivatali helyszínnek az aláírását adó polgár, így érezheti-e kiszolgáltatottnak magát. Kertész Ottóék mindenesetre nem emeltek kifogást a gyűjtés helyszíne ellen. (Szabadeuropa.hu)
